2012. szeptember 3., hétfő

Gold Moon - Arany Hold - 13. Fejezet - Bűnbocsánatért esedezve


Szia mindenkinek! Szóval elég nehézkesen, de megszületett a folytatás. :) Remélem tetszeni fog mindenkinek, aki elolvassa. Nem is húzom tovább az időt. Kellemes olvasást kívánok!
Üdv.: Zsani alias Szozsa914


Gold Moon - Arany Hold - 13. Fejezet - Bűnbocsánatért esedezve


Layla szemszöge:

A terv leírása és Drake beleegyezése után, visszamentem a cellába. Ugyan féltem attól, hogy Dawn nem lesz megelégedve vele, sőt attól is, hogy nem megy bele, hisz túl kockázatosnak fogja találni, de nem tehettem semmit. Ez volt az utolsó esélyünk és ezzel neki is tisztában kellett lennie. Ha ezt nem csináljuk végig, mindketten meghalunk. Már pedig, én még élni akarok.
Ahogy Drake távozott, kinyitottam a naplót és az orra alá dugtam.
 - Nézd meg – mondtam neki. A másodperc töredéke alatt olvasta végig a pár soros tervet, majd kikapta a kezemből a tollat és ő is körmölni kezdett, egyből az én levelem után.

„Biztos jó ötlet ez? Mármint nem azért, a terv kidolgozottsága remek, ahhoz képest, hogy most találtad ki, de kit kérünk meg, hogy segítsen nekünk? Ketten ezt nem tudjuk véghez vinni.”

 - Visszavettem a tollat, majd válaszoltam a kérdésére.

„A segítségre ott van Drake. Ő, majd elmondja a vezetőknek, hogy mire készülünk, és azért jön velünk, mert megbízzák, azzal, hogy velünk jöjjön.”

„Szerintem túl átlátszó. „

„Akkor keresünk mást!”

 - Körmöltem vissza a papírra.

„De mégis kit?„

„Van még egy ötletem. Mi lenne, ha Marion lenne az.”

„De hogy vesszük rá, hogy segítsen nekünk. Mi van, ha minden kiderül és megölik?”

„Nem fogják! Megvédjük! Mire a Volturi utolér bennünket, mi már máshol leszünk. Azt ugyan még nem tudom, hogy hol, de gondolkodom. Bevallom Londonra gondoltam.”

„Most már nekem is van egy ötletem. Tudod, meséltem a Cullen családról és hát Alice – tudod, aki a jövőbe lát – eljönne értünk Londonba. Ő azért tudná, hogy oda kell jönnie, mert látni fogja, de csak akkor, ha eldöntjük, hogy odamegyünk és találkozunk vele. Londonból, pedig egyenesen mehetnénk hozzájuk.

„Rendben. Ez jó! Benne vagyok.”

 - Eszembe jutott valami! - visszalapoztam a naplóban - Marion írta ezt nekem egyszer! – Az orra alá dugtam a könyvecskét.


Tudod, ő remek ember volt, kár, hogy sosem ismerheted meg, hisz biztos jó barátok lennétek. Azt mondta mindenki, hogy a vámpírrá válás után csak halványan fogok emlékezni, de tévedtek. Minden olyan éles - ha visszagondolok - mintha most történne velem.

22 éves voltam. Akkor nyáron a barátnőimmel eldöntöttük, hogy elmegyünk Londonba. Mind vágytunk már a kikapcsolódásra és néhány őrült – már ha egy ember viselkedésére lehet ilyesmit mondani – bulira. Az egyik bárban ismertem meg! Izmos és sármos colt.  Ráadásul csupán két évvel idősebb, mint én és zenész. Csodálatos dalokat játszott. Első pillantásra bele zúgtam. Akkor este meghívott egy italra és együtt töltöttük az éjszakát. Egész éjjel a sétáltunk és beszélgettünk. Aztán megkérdezte, hogy hol élek én, pedig elmondtam neki, hogy Olaszországban. Azt válaszolta rá, hogy egész életében ott szeretett volna élni. Én akkor, abban a pillanatban tudtam, hogy ő az. Egy hét múlva, mikor véget ért az üdülés ő velünk jött. Négy évig jártunk együtt.

A negyedik év végén már az esküvőnket tervezgettük, de nem volt elég pénzünk ahhoz, hogy a családjának repülőjegyet tudjunk venni. Eszünkbe sem jutott, hogy úgy esküdjünk meg, hogy nincs ott mindenki, akit mi ott szerettünk volna látni. A kettőnk fizetése is kevés volt hozzá. Szóval, hát szükség volt egy jobban fizető munkára. Így kerültem Volterrába. Egy meghirdetett recepciós állásra jelentkeztem. Aki a meghallgatást tartotta, közölte velem, hogy nem vagyok alkalmas a munkára, de én megvédtem magam, és azt mondtam, hogy bármi kell ahhoz, hogy engem felvegyenek dolgozni, én megteszem…

A Volturi ezt komolyan is vette. A titok a vámpírok létezéséről megpecsételte a kapcsolatunkat. Nem volt más választásom. Mindkettőnket megöltek volna. Így én itt maradtam. Michaelt, pedig elhagytam, hogy ne legyen neki feltűnő, ha bármi történt volna velem. Mindkét esetben kiderült volna, ha nem feleltem volna meg a munkára, megöltek volna a titok miatt, ha pedig jól teljesítek – mint, ahogy történt is – vámpírrá változtatnak. Le kellett vele zárnom minden kapcsolatot. Azonban, ő nem hagyta. Azt mondta, hogy nem megy el. Nem tudtam mit tenni. Minden nap találkoztam vele. Ezért a vezetőség elintéztette, hogy kitoloncolják az országból. Ő visszament Londonba. Ez már tíz éve történt ugyan, de már késő. Nyílván családja van már, és jól megy az élete. Én, pedig elviselem ezt, mert megígértem, hogy bármit megteszek, hogy ez a munka az enyém legyen.”

 - Sikerülhet – szólalt meg mosolyogva miután rám nézett.  Hangokat hallottunk.
 - Érted jönnek! Útközben szólj neki, hogy találkozni akarok vele – mondtam. Ő rám nézett, végül bólintott egyet. A cella ajtaját az egyik őr nyitotta. Nem szólalt meg csupán intett. Dawn utána ment. Néhány perc telhetett el, mire Marion le tudott jönni hozzám.
 - Szia! – üdvözölt – Dawn említette, hogy még találkozni akarsz velem – a mondat végére már szomorúbb hanglejtést használt, mintha csak most jött volna rá, hogy ez lehet az utolsó találkánk mielőtt…

 - Itt ezt olvasd el - szerencsére még várakoztam megírtam neki, amit tudnia kell.

„Ne szólalj meg, csak olvasd! Akarsz találkozni Michaelel? Ha igen bólints!”

 - Felnézett és bólintott, majd folytatta az olvasást.

„Dawn és én meg akarunk szökni, de kell nekünk ember. A terv az, hogy este a kivégzésen megszökünk. Tudom, hogy esélytelennek tűnik, de előbb olvasd el miért nem az. Téged és Draket már beavattuk. A lényeg annyi, hogy te a mostani találkozásunk után elmész a vezetőkhöz és elmondod nekik, hogy megtudtad, hogy el akarunk szökni. Meg fogják kérdezni, hogy mégis hogyan tudtál meg ilyesmit rólunk. Te beszámolsz arról, hogy megkértelek, hogy tarts velünk és segíts nekünk a kijutásban. A Volturi először meg akarja majd akadályozni, de ekkor jön Drake. Ő rábeszéli őket, hogy engedjék, hogy megszökjünk, hisz utána, úgy is a Cullenekhez fogunk menni. Így a Volturinak is bele kell, majd mennie abba, hogy minket elengedjenek. Hisz nagyobb zsákmányt jelent, majd a Cullen család, mint mi. Téged fognak utasítani, hogy gyere velünk, mint beépített ember, így te velünk jöhetsz majd.

Drake, pedig felajánlja, hogy elkísér téged. Ő elmondja, hogy a kapcsolatunk miatt akar jönni, mert így el tudja velem hitetni, hogy ő a mi oldalunkon áll. Szóval a vezetők este elengednek, majd minket. Mi innen Londonba megyünk majd, ahol te találkozhatsz vele, miután megkerestük Alice Cullent, aki értünk jön. Ne kérdezd, honnan fogja tudni. Azt a jövőt látja, ami el van döntve. Ő ott fog minket várni. Onnan, pedig Forksba megyünk a család többi tagjához. Szóval mit szólsz?”

 - Felnézett, mikor végzett az olvasással.

 - Nagyon szép ez a vers – kacsintott - de elrontottál néhány szót benne, de ha adsz egy tollat szívesen kijavítom – egy cinkos mosoly kíséretében adtam a kezébe a tollat.

„A terv eleje jó, de a Culleneknek nem fog baja esni? A Volturinak nagyon sok tagja van, hogy tudjuk, majd ott megvédeni magunkat?”

„E miatt ne aggódj. Dawn elmondása szerint ott az alakváltók a család legjobb barátai. Annyi kellene, hogy foglalj négy repülőjegyet Londonba ma estére a lehetőleg hét órára.  A reptérre, pedig autóval megyünk. Te és Drake várni fogtok minket. Ott találkozunk.”

„Rendben. Akkor előtte elintézem a Volturit.”



Drake szemszöge:

Egy barom voltál Drake, hogy azt mondtad velük mész. Nem hiszem el, hogy egy csaj, hogy tudta így elvenni az eszed, pedig eddig minden hülye liba csak arra kellett. Köztük Layla nővére is! Megéri neked a halált? Végül is már lassan mindegy, hisz itt állsz az őrök előtt, akik már kérdezés nélkül, nyitják a hatalmas kapukat. 
Most kellene meggyőznöm a Volturit arról, hogy nagyobb zsákmány fontosabb, mint két ilyen jelentéktelen korcs. Kellene valami jel. Valami amitől tudom, hogy helyesen cselekszem. Helyesen? Drake mikor lettél ilyen  „jó úton járok és nem érdekel semmi vagy senki más csak a szerelmem” hősszerelmes? Kezdek  nem ismerni magamra.
 - Drake! Örülünk, hogy látunk – kezdett bele Aro.
 - Bocsánat, hogy ilyenkor zavarok, de a ma esti vacsorán törtem a fejem. Találtam egy apró termetű, de annál inkább zamatos falatot. Igazi ínyencség.
 - Mily kedves, hogy felajánlod nekünk.
Az ajtó kinyílt és Marion – kissé sietősen – sétált be rajta.
 - Elnézést a zavarásért – térdelt le a vezetőség tagjai elé. Mire azok szinte egyszerre mosolyodtak el.
 - Kellj fel gyermekem a földről és mondd miért járultál színünk elé – folytatta Marcus, Marion „apja”.
 - Tudomásomra jutott valami, amit úgy érzem tudatnom kell szerény csapatunk becses vezetőivel.
 - Mondd gyermekem – felelte ismét.
 - Ugye tudják, hogy elég sok időt szoktam Laylaval tölteni. Ma is így történt lementem hozzá és ő elmondta nekem, hogy a testvérével együtt meg akarnak szökni és megkért, hogy én magam is tartsak velük. Bevallom elgondolkodtam az ajánlaton, de mivel ez itt az otthonom. Bűnbocsánatért esedezem – ismét letérdelt. Ha nem tudtam volna, hogy csak színleli még el is hittem volna. Na persze muszáj volt úgy tennem, hogy elhiszem neki, hisz furcsa lett volna, ha én kezdek el kételkedni.
Rápillantottam Caiusra. Az arcán ezernyi negatív érzelem lapult, mintha szét akarna robbanni a dühtől.
 - Nem! Ezt nem hagyhatjuk – horkant fel Marcus.
 - Aro! Mondd, te hogy látod – szűrte a fogai között Caius.
 - Előbbre kell hozni a kivégzést, hogy ne tudják megtenni. Nem szökhetnek meg, megölték az egyik legjobb szolgálónkat – beszélte kissé gondolkodóba esve.
 - Hacsak – kezdtem bele, amire minden tekintet rám szegeződött – szóval, ha engednék, hogy elszökjenek, még akár nagyobb zsákmány is lehetne belőle, mint két ilyen hasztalan, áruló korcs.
 - Mire gondolsz gyermekem? – érdeklődte Aro. Fejét fentebb emelte, mintha így jobban hallaná mit mondok.
 - Ha engednénk, hogy elszökjenek, még nyerhetnénk is belőle. Nyilvánvaló hová akarnak menekülni. Ha a Cullen családhoz, akkor akár egy egyszerűbb indokkal - miszerint olyanokat bújtattak, akik elárulták fajtánkat - őket is megölhetnénk.
 - Szép gondolat – gondolkodott el Aro.
 - Marion velük mehetne, hogy ne legyen túl feltűnő – szólt közbe Marcus is.
 - Kell valaki olyan is, aki el tudja játszani, hogy a barátjuk, de a kellő időben a mi oldalunkra áll.  Hallgattam.
 - Ha szabad megjegyeznem Drake eléggé magába bolondította Laylat. A lány folyton róla beszél – szólalt meg.

Hat óra előtt tíz perccel járt már az idő. Ha ember lettem volna, tuti az öngyilkosságon gondolkodtam volna. Mindent, amiben addig hittem félre dobtam egy hülye emberi érzésért. Nem még nincs késő Drake, még választhatod a tieid. 

2012. május 3., csütörtök

Kedves megmaradt és hű olvasóim!

Nagyon kellemetlen számomra, hogy ennyi időbe telt, hogy újra képes legyek írni. Nagyon sok minden történt velem. Több dolgot szeretnék mondani! Először is kezdeném azzal, hogy szeretném FOLYTATNI A BLOGOT! Tehát IGEN! ÚJRAINDUL A GOLD MOON! Remélem a megmaradt olvasóim szívesen fogják még olvasni a maradék néhány fejezetet, illetve a befejezés után a következő regényeimet is. Lesz közötte teljes saját és még néhány másik ötlet is! Szeretnék Carly-val újra összebeszélni és folytatni az IKER FÉNYT is! Remélem megfelel mindenkinek!

Ja igen, egy kis betekintő miért is hagytam ki ily sok időt. Az osztálytársam elvesztése volt akkoriban a legnagyobb probléma. Nagyon megrázott és nem tudtam feldolgozni, főleg, hogy egy ismerősöm apja közölte velünk: " hát igen, most már csak fogyni fogtok" - igaza van az bizony tény, de valamiért annyira szörnyűnek tűnt, hogy egyszerűen csak ezeket hallottam a fejemben.
Hamarosan jöttek utána az újabb gondok. Nem találtam olyan munkát, ami kellett volna így kénytelen voltam újra iskolába menni. Beiratkoztam egy OKJ-s Újságíró, pontosabban Rádiós műsorvezető és konferanszié szakra, amiből még hátra van egy évem. Nagyon szeretem. A nyáron még a suli előtt megtaláltam azt a helyet is ahol festeni is tudok. A Kiskunfélegyházi Holló László Képzőművészeti Kört, imádok ott lenni, persze, mint minden nagyobb csapatban itt is vannak néha viszályok, de ettől eltekintve egy nagyon jó hangulatú alkotásra teljes mértékben megfelelő hely és társaság gyűlt össze. Már a második órán elhívtak magukkal Kapolcsra a Művészetek Völgyére és ezért örökre hálás leszek, hisz életem legjobb nyaralása volt. Idén is szeretnék menni, aki megteheti és akar találkozni esetleg ott biztos megtalál. Bár erről még úgy is tárgyalunk.
A születésnapomhoz ( a 20.) közeledve ismerkedtem meg a mentorommal, példaképemmel és legjobb barátommal Kolozsvári Sándorral. Igaz korkülönbség volt rendesen, de nem hiszem, hogy van olyan, hogy ne lehessen az ember legjobb barátja mondjuk 30 évvel idősebb. Szóval nem rég vesztettem el, fél év ismeretség és fél év majdnem minden egyes együtt töltött estéje és napja után. De legalább az vigasztal, hogy tudom, hogy hitt, bízott és látott valamit  bennem. Tudom, hogy szeretett és én is fogom örökké őt. Nagyon nehéz volt és még most is az. Egyébként azért írtam, hogy együtt töltött esték, mert nem tudott aludni és minden este ott ültem nála és felolvastam neki a saját regényeimet és a kedvenc fanfiction-jeimet és könyveimet. Szóval akár, ha köztetek van író lehet hallotta is egyik műveteket. :D Megfogadtam, hogy legalább annyi mindent megteszek magamért és a sikereimért, mint amit ő, így büszke lehet majd rám, hisz megérdemli, ha már egyszer annyira hitt bennem. Egy szó, mint száz FOLYTATOM az írást, az életet, nincs búslakodás csak ezerrel pörgés, hisz most vagyok fiatal ő is ezt várná el tőlem! Igaz? Srácok remélem kiálltok mellettem. A héten, de legkésőbb a jövőhét  és új részeket is kaptok addig is legyetek jók! Reklámozzátok az üzim, azoknak akik várták, hogy visszatérjek és azoknak is akik még nem olvasták az Ezüst és Arany Holdat!
Üdv.: Zsani alias Szozsa914

2011. április 9., szombat

Újabb díj!

Nagyon hálás vagyok ezért a rengeteg díjért. Tudom, hogy elég sokat késtem mostanság. De hamarosan még ma vagy legkésőbb holnap fel is tudom tenni az új fejezetet. Eléggé sokat gondolkodtam rajta szóval remélem tetszeni fog majd mindenkinek! :) 
Szóval itt a díj
Igazán hálás vagyok érte a GossTeam csapatának..:)

Szabályok:


1. Kitenni a díjat a blogodra.
2. Azt, akitől ezt a díjat kaptad linkben megjelölni a bejegyzésben.
3. Leírni magadról pár dolgot.
4. Továbbküldeni 1-3 blogtársadnak, aki szíved szerint megérdemli.
5. Értesíteni őket eme hírről.

Néhány dolog magamról: 
1. Imádom a romantikát, köztök a szerelmes, romantikus filmeket.
2. Két hónapot töltöttem (19 évesen) Németországban, ahol nem volt magyar billentyűzetem.
3. Szeretek gondolkodni olyan dolgokon, ami az élet alapvető hozzávalói. Pl. Hogy mit jelent a szeretet, vagy hogy jobb lenne-e örökké élni. Ilyesmik..:D tudom beteges..:D
4. Ha lehetőségem lenne, (még így fiatalon is) sok-sok gyereket szeretnék..:) Már meg is találtam a három lány nevet, amelyik a legjobban tetszik..:D ( Lia, Lara és Léna) Nem tudom miért kezdődik mindegyik L betűvel..:D.

Akiknek küldöm: 
Még egyszer köszönöm és nagyon hálás vagyok érte! :)
Üdv.: Zsani alias Szozsa914






2011. március 20., vasárnap

Díjak plusz egyéb..:D

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy mostanság nem igazán jeleztem afelől, hogy élek-e még. Szóval a helyzet, az előző bejegyzésem óta csak rosszabbodott és most már azért kilátok a béka feneke alatti vízréteg alól. :D
Szóval kezdeném azzal, hogy kaptam három gyönyörű díjat.
Nagyon köszönöm nektek:

  • LaMes
  • Alyosha & Briki Green
  • Tpr
Szóval itt is az első:
A díjat kaptam: Alyosha és Briki Green

Küldöm, öt olyan blogger-nek, aki szerintem megérdemli:
Öt dolog magamról:
  • Van egy német törpe pincserem, a neve Rudika. :)
  • Imádok zenét hallgatni!
  • Szeretem az olvasóimat, még akkor is ha csak ritkán tudok frisselni.
  • Imádom az édességet és utálom a húst (persze megeszem, mert nem vagyok válogatós, de azért néha kiráz tőle a hideg)
  • Nagyon szeretek rajzolni..:D
A következő díjat LaMes-től és tpr-től is megkaptam:

Szabályok a díjhoz:

1.) Kell egy bejegyzést kitenned a díj logójával és a szabályok feltüntetésével.
2.) Be kell linkelned a személy nevét akitől kaptad a díjat és tudatni vele, hogy elfogadtad.
3.) Tovább kell adnod 3-5 blogtársadnak és szólnod nekik! 

Küldöm:

Még egyszer köszönöm a díjakat nagyon kedvesek vagytok!
Másrészről annyit akartam még, hogy hamarosan vége a novellapályázatnak és még azon kívül van egy-két írni valóm, szóval hamarosan végzek mindennel és újult erővel vetem bele magam a történet folytatásába. Szóval addig is legyetek türelemmel! Hamarosan jelentkezem!
Legyetek jók!
Üdv.: Zsani alias Szozsa914

2011. március 12., szombat

Kacey novellapályázata

Szia mindenkinek! Kacey novellapályázatot hirdetett! Jelentkezni az alul látott e-mail címen lehet! :)
Ha ellátogatnátok Kacey oldalára csak kattintsatok a cimre!
Legyetek jók!
Üdv.: Zsani alias Szozsa914

Pályázat... Romantika a Roncsok között

Sziasztok, több okból is szeretnék pályázatot hirdetni, az első az -az hogy kicsit felpezsdítem a blog életét és mostanában nem megy az írás, a másik okom az hogy nagyon sok pályázatot láttam már, vettem részt bennük és úgy gondoltam hogy már egy éve működik a blog és nekem is kéne egy pályázatot hirdetnem.

A cím a Romantika a Roncsok közöttet viselni és mindenki adhatna neki alcímet is. A történet szólhat bármiről amiről úgy gondolod hogy köze van ehhez, egészen elkalandozhat a fantáziád mert a Roncs szót nem csak a rossz, régi kocsikra szoktuk használni, néhány képet berakok hogy engem mi ihletett meg hogy kiírjam a pályázatot. (képek a cikk alján, nagyobb megjelenítésért katt rájuk)

Hossza: Bármekkora
Kategória: novella, vers, próza... és ami eszedbe jut, amit írni szeretnél
Betüméret, betüforma: Times New Roman, 12

Jelentkezési határidő: 2011 Március 31.

Beküldési határidő: 2011 Április 22.



Ki fogok tenni egy szavazást és majd ti fogjátok eldönteni melyek tetszenek a legjobban.

A helyezettek emlék lapot kapnak.

Ha valamit elfelejtettem kérlek szóljatok!

Jelentkezni kommentben, vagy az alkonyat.imado@gmail.com-on lehet, kérlek bárhol jelentkezel tüntesd fel a felhasználó neved, az e-mail címed, és a blog címed ha van. Jó kalandozást. :)


















2011. március 5., szombat

Novellapályázat!!! :)

Szia mindenkinek! A helyzet az, hogy ma le jár a novellapályázat leadási határideje. Hamarosan (még ma) felteszek egy novellát, kritikával, de ez nem azt jelenti, hogy még ma estig nem küldheti aki véletlen esetleg még nem küldte el. (A novellát a hivatalos oldalon találjátok meg!!!) KATT A CÍMRE!
Sok dolog történt mostanában, ami miatt nem hoztam friss-t sőt semmit és hát ezért bocsánatot szeretnék tőletek kérni! :)
Elég beteg voltam vagyok..bár már kezd javulni ez az állapot, igaz már lassan két hete tart és éppen itt volt az ideje. Nagyon sajnálom, hogy nem voltam elérhető. Jövőhéten mindenféleképpen lesz új fejezet, addig is olvasgassátok a felkerült és kritizált..:D novellákat!
Legyetek jók! Sok puszi!
Üdv.: Zsani alias Szozsa914

2011. február 18., péntek

Információk a pályázatról!

Szia mindenkinek! Szóval, ahogy írtam e-mailbe mindenkinek a leadási határidő megváltozott, mivel elég sokan jeleztétek nekem, hogy az iskola, a munka mellett nem igazán marad szabadidőtök. Ezért változtattam a leadási határidőn!

2011. március 5. 
Továbbá még egyszer megkérek mindenkit, hogy a kész novellákat .doc (azaz sima Word formátumban) és ne docx. formátumban küldjétek, mert azt nem tudom megnyitni. Ha nincs más lehetőség akkor jegyzettömbben, vagy Wordpad-ban is küldhetitek nem zavar. 
e-mail cím: janettedorothyfair@gmail.com
előre is köszönöm! 
Legyetek jók!
üdv.: Zsani alias Szozsa914